Elég nyomi hét volt ez a mostani. A hét elején továbbképeztem magam, de minek, azt nem tudom, ablakon kidobott igen sok pénz volt. Na jó, lehet, hogy nem, de egyelőre nem érzem hogy én ezt valaha fogom hasznosítani. A hét második felében megmutattam magam a munkahelyen, na de azt is minek, semmi értelme nem volt, inkább maradtam volna otthon, persze nem lehetett.

Ma meg félig szalma vagyok, Arkadij elment Csabáékhoz előadásra, onnan meg játszani. Tesóm itthon van, főztünk, pakoltunk, nagyon kísérletezős kedvünkben voltunk, aztán persze jól pofára estünk, mondjuk hülyék is voltunk. Történt az, h én kitaláltam, h a tavasz jegyében spárgát fogunk enni (ez eddig tök rendben van). De a Stahl magazin szerint (sose tanulom meg, hogy nem szabad annak a nőnek hinni, sose) a spárga hollandi mártással jó, vagy sehogyse. Nosza, csináljunk hollandi mártást, ami véleményem szerint egy meleg majonéz, de ha az kell, akkor nincs mese, ki kell kavarni. Persze hülyééknél nincs vaj, csak margarin, olyan süteménybevalós, jó lesz az. Hát nem, abból nem finom :D Inkább csináltunk volna a spárgához valami olívaolajos, citromos pancsot, annak több értelme lett volna. Amúgy a spárga egész finom volt.

A múlt7en ültetett hajnalkáim szépen szárba szökkentek :D a muskátlim ragyogó, az őszirózsa is kezd kibújni, és érthetetlen, de az összes paradicsom is kibújt. Fogadni mertem volna, hogy egy se csírázik ki, erre tessék, most ott jajgathatunk a cserepek fölött, hogy mi a franc legyen 15 cserépnyi paradicsompalántával. Mondjuk még simán kiszáradhatnak, mert locsolni elég gyéren locsolom őket, mindig elfelejtem.

Kedden volt itt az állatorvos ember, mindenki megkapta a maga szuriját, majdnem mindenki felnőttként viselkedett. 3 hét múlva lesz még egy kör, aztán a macskák is mehetnek udvarra játszani, már nem lehet velük bírni, valamelyik állandóan szökésben van.

Délelőtt megcsapott erősen a karácsony szele :) Találtunk a szekrényben egy adag karácsonyi teát, ami lejárt ugyan egy éve, azért még őrizgettük, tesóm meg ma főzött egy adagot belőle, mindent betöltött a narancsos, fűszeres illat. Mondtam neki, hogy ezzel álljon le, mert azért mégiscsak május van, július előtt nem szoktam karácsonyozni, de aztán arra jutottunk, h talán el kéne kezdenem trenírozni magam az ausztrál karácsonyra, hogy ott nem lesz hó, meg bevackolás, meg meleg tea, meg narancsos kuglóf (mondjuk az lehet), de lesz 35 fok árnyékban. Egyelőre elutasítom, tartom magam a megszokotthoz, még nem kezdek karácsonyi recepteket keresni. Egyébként a teát is kidobtuk, mert volt valami nem finom mellékíze.