Ez a hét az előzőekhez képest nagyon sűrűre sikerült. Melóhelyen ugye eddig csak olvasgattam, na most beindult az élet, csomó munka van és mellé még helyettesítés is, szóval nem unatkoztam bent egy percet sem, pénteken főleg nem, amikor két embert is helyettesíteni kellett, ki voltam purcanva. Aztán aminek örülök, befutott egy kis délutáni munka, és kilátás van egy másikra is hurrá hurrá, el ne kiabáljam.
Csak az a baj, hogy mind a kettő iszonyatosan messze van, úgyhogy kb az egész délutánt átbuszozom, de annyi baj legyen, majd olvasok sokat megint :D

Szombaton délelőtt költözködtünk (megint), a kislakásból hoztuk el az összes ott maradt ingóságunkat, ennek folyományaként most iszonyat kupleráj van a lakásban. Mmint itt, ahol most lakunk. Szomorú volt nagyon otthagyni azt a lakást, hiába volt pocsék a környék, én szerettem ott lakni, közel volt mindenhez, és az volt az első közös, önálló helyünk, sok emlék köt oda, de hát ha menni kell, nincs mese.

Este pedig osztálytalálkozóra mentem. Sokat agyaltam, hogy menjek-e, a hülye komplexusaim miatt, aztán elgondolkoztam, hogy tulajdonképpen a komplexusok, amiket gyártok tök nagy baromságok, úgyhogy végül mentem. Jól tettem azt hiszem, nagyon jól éreztem magam, és csomót beszélgettem olyanokkal, akikkel a suliban nem volt semmiféle kapcsolatom, akikkel meg jóban voltam, azokkal most is jókat röhögtem.
Alapvetően nem sokat változtunk, és mégis olyan más volt mindenki :) Eleinte furcsa volt, de aztán annyira belelendült mindenki a mesélésbe, jó volt hallgatni, hogy kivel mi történt 10 év alatt. És tök hülye voltam, hogy azt gondoltam, kevesebb vagyok, mert semmivel se vagyok lemaradva, viszont jó páraknak leesett az álla, hogy férjhez mentem, azzal foglalkozom, amivel, és hogy hamarosan költözünk. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem esett jól, mert igenis jó volt, teljesen a helyére billent az énképem, vagy nem is tudom mim :P Nem gondolnám, hogy én vagyok a fény az éjszakában, de hogy az utolsó sem vagyok a sorban, az is biztos :) És ez nagyon jó érzés.
Kicsit sajnálom is, hogy hamar véget ért a móka, fél 12kot bezárt a hely, ahol voltunk, és átmentünk ugyan egy másik helyre, de az nagyon zenés-táncolós volt, hangos zenével és úgy láttam a többség inkább dumálni akart volna, és ami számomra kurvára meglepő volt, és egyben hihetetlenül jó is, hogy a a nagy többségnek szintén nem hiányzott a bagófüst, a ricsaj, a hangos zene. Azt hittem csak én vagyok ilyen nyugdíjas, hogy 28 évesen kinőttem már a bulizásból, de nem :D Annyira röhögtünk ezen is, hiába na, öregszünk :)
Fél 2kor nagyjából asztalt bontottunk, páran még maradtak, maradtam volna én is, de eléggé elfáradtam, és még haza kellett onnan navigálnom.
Szóval összességében jól éreztem magam, nem bántam meg, hogy elmentem, jó volt találkozni a többiekkel, mert ha nem is tartjuk a kapcsolatot, azért simán tudtuk ott folytatni a beszélgetéseket, röhögéseket, mint ahol abbahagytuk.

Ma meg későn kelés, és a nem piálás ellenére ( 2 bodzás limonádét nyomtam le éjjel, egyenként fél lityi) másnaposság, fejfájás, hely nem találása, nyűglődés. És persze pakolás, mert a lakásban csak ösvényeken lehetett közlekedni a tegnapi költözködés miatt, a nagyját felszámoltuk, elpakoltuk, már csak ki kéne takkerolni, mert persze szakadt az eső mikor költöztünk és a hórukkok három tonna mocskot hordtak be a lakásba.

Nagyon nincs kedvem holnap dolgozni menni, de legalább mindenki jön, nem kell helyettesíteni, viszont délután meg mehetek a város másik végébe, és mivel előre ki van fizetve, olyan mintha ingyen dolgoznék :D