Vigyázat uncsi bejegyzés következik!

A futásproblémára a megoldást abban találtam meg, hogy múlthéten hétfőn elmentem Arkadijjal a konditerembe, ahova ő jár, felmérni a terepet. Győzködött, hogy ott van egy csomó futópad, legalább 10 és a kutya se szokott ott lenni, nem fognak piszkálni, meg odajönni, lehet nyugodtan haldokolni.
El is indultunk 3-an, Norbival kiegészülve, a fiúk mentek kondizni, én meg a kardió gépekhez barátkozni. Először nagyon furcsa volt futógépen futni, ez volt az első ilyen alkalom, eddig előtte egyetlen egyszer futottam gépen, de akkor még a legelső programmal vacakoltam, az egy perc futás egy perc séta, és ott a futás is inkább csak döcögés volt (jó, most se futok olyan őrült sebességgel, de az akkorihoz képest hasítok :D ).

Összességében jó volt, élveztem, bár azért nagyon oda kellett figyelnem, hogy mit csinálok, hova lépek, nem lehetett úgy bámészkodni, mint mikor sima terepen futok.  Aminek nagyon örültem, hogy 3 hét kihagyás után vissza tudtam a 4. hétbe. A kihagyás előtt a 5. hétben jártam, annak is az utolsó edzésénél, ami az első nagy futás, ott már 20 percet kellett volna séta nélkül lenyomni. Bevallom megijedtem tőle, hogy nem fog menni, aztán a már ismert parázós indokaim miatt annyira nem is erőltettem. Most megint az ötödik hét edzésprogramjában járok, és egy picit jobban elhúzom a nagy futás előtti időt. Az 5. hét 3 különböző edzésből áll, nem ugyanazt kell futni háromszor, mint eddig, hanem van A, B és C edzés. Ebből a C ugye a 20 perc megállás nélkül, és úgy gondoltam, hogy azért mivel csak kimaradt 3 hét, mielőtt megpróbálom a C-t, lefutom 2-2 alkalommal az A és B edzést is, akkor nagy baj nem érhet :) Rettentő tudományos vagyok tudom, de most ezt így jónak érzem, és eléggé parázok is a C-től, hogyha nem megy, soha többet nem futok, azt meg nem akarom.

A futópadot ezalatt az öt alkalommal azt hiszem kijelenthetem, hogy megszerettem. Néhány alkalom után belejöttem, hogy hogyan kell rajta futni, már bambulni is tudok, anélkül, hogy veszettül koncentrálnom kéne :) Tetszik nagyon, hogy egy egyenletes tempót diktál, amit muszáj tartani, különben egyszercsak lerepülök hátrafelé. Sikerült egy olyan tempót találni, amit bírok, de nem túl kényelmes, a végére igencsak elfáradok, de amikor túllendülök a holtponton, akkor csak úgy repül a lábam :)

Egyelőre nagyon élvezem, bár hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem hiányzik a szabad levegő meg a bámészkodás. Itt nincs nagyon mit nézni, a kijelző monitort direkt nem nézem, tévék vannak a futópaddal szemben, azokon Eurosport megy és dög unalmas mindig, a mellettem lévőt meg csak nem nézhetem, mondjuk szerencsére tegnapig nem is volt senki mellettem sose. Tegnap későn tudtunk csak menni olyan 6 körül és addigra elkezdtek szállingózni az emberek. Sikerült nekem is egy pompás helyet kifogni egy gyorsgyalogló és egy folyamatosan malomkörző botsáska között, kicsit féltem, hogy egyszercsak leveri a fejem :D
Ami nem tetszik, bár valahol perverz módon azt is élvezem, hogy nincsen menetszél és izzadok, mint egy disznó. De nagyon durván.

Szóval most így, nagyon fel vagyok pörögve tőle, jól esik futni, jól esik mozogni és örülök, hogy ez a futópad dolog bejött és nem kell a maradék 86!!! napra felfüggeszteni a futkosást :)