3

Nem vagyok a helyzet magaslatán. Voltam MR vizsgálaton hétfőn, nagyszerű volt, minden percét élveztem, főleg amikor a satuba szorított fejem még kicsit zötykölték is, akkor biztos voltam benne, hogy szétroppantják a koponyámat és viszlát szép világ! Aztán nem nyomták szét, viszont legalább kaptam szurit, először aláírattak velem a papírt, hogy saját felelősségre halhatok bele az allergiás rohamba, amit a kontrasztanyag okozhat, szóval minden szempontból egy kéjmámor volt. Jó, túlzok, nem fáj, nem rossz, csak hangosan csattog és uncsi. Az eredményért ma kellett menni, a cd-t nem néztem meg, mert úgyse értek belőle semmit, de a papíros leírás szerint ép az agyam minden irányból, szimmetrikus, kóros nem látható, elváltozás, szűkület nincs. Halleluja!

Viszont visszajött a terheléses cukorvizsgálat eredménye, aminek annyira nem örülünk. Illetve annak, hogy visszajött igen, az eredmény nem vidító. Nagy dráma nincsen, csak kicsi. Az van, hogy a vércukrom kiváló, viselkedik, ahogy kell, az inzulinom viszont rendetlenkedik. Mert ahogy nő a cukor, nő az inzulinom, és míg a vércukor egy idő után csökken és visszaáll normálisra, addig az inzulin folyamatosan nő. Szuper. A szenzációs háziorvos erre semmit se mondott, merthogy nincs megcsillagozva*. Mondtam, hogy jó, de ez így akkor sem oké nem? Hát nem, nem így kéne lennie... tehát ha én nem kérdezek rá, akkor senki nem szól. Mikor kérdeztem, hogy és mit csináljak vele, hogy ne így legyen, csak vállvonogatás és egy elmormolt nemtom volt a válasz O.o Azt mondta, hogy ez lehet hiperinzulinémia**. Lehet... hát én az agyam eldobom tényleg, és még mi LEHET? Ez olyan, mint amikor a bőrgyogyós egy elkapart pattanásra azt mondta, hogy lehet, hogy pikkelysömör és a szteroidos krémet akarta mindenáron rámkenni. Anyádra maximum -.-
Aztán megkérdezte anyósom egy orvos ismerősét, aki szintén azt mondta, hogy nem kell vele foglalkozni, mert bár nő, de így is határértéken belül van...hát milyen válaszok ezek?? Értem én, hogy ez nem egy olyan dolog, amitől be kell sokkolni, hogy a diabétesz kapuját döngetem, de mondjuk úgy, hogy az úton elindultam, és egyelőre csak tyúklépésben, de haladok előre. Nem akarom kivárni, amíg kialakul a betegség, mert akkor azt már lehet kezelni és tudnak rá gyógyszert. De jó :) Még pénteken anyósom orvos ismerőse találkozik egy diabetológus valaki okosabb doktorral, hogy mit lehet ezzel kezdeni, ide a rozsdás bökőt, hogy nem fog mondani semmit. Ja de, azt hogy nemtom, vagy hogy nem kell aggódni.
Viszont ez az egész inzulinmizéria okozhatja egy csomó egyéb apró tünetemet, amik remélem megoldódnak, ha ez is rendeződik. Mindenben van valami jó :)

Emellett kezdek bepánikolni, mert egyáltalán semennyire nem vagyok összepakolva, és ami a nagyobb baj, hogy ötletem sincs, mikor fogok. De legalább az útlevelem megvan. Különben minden oké, jól vagyunk :D

*a labor nem csillagozta meg, mert határértéken belül van minden, ergo nincs nagy baj, kicsire meg nem adunk. Hát nem mesés??
**normál és alacsony vércukor érték melletti kiugróan magas (nekem még nem kiugróan magas, megcsillagozva sincs!! :D ), szökő inzulin szint, amely megfelelő életmódváltással még visszafordítható (remélem is).