Lóg a belem, egész nap a kislakást ganéztuk és bútort szereltünk.
Tegnap délelőtt punnyadtunk csak, mert úgy volt, hogy az IKEA 8 és 12 között hozza a cuccainkat. az egész délelőttöt végigvakaróztuk, nem mertünk menni a műszakisokhoz, mert tuti akkor hív a bútoros, vagy a gázvisszakötő, hogy ott áll a ház előtt. Délben aztán felhívtuk őket, hogy mégis mi van már, mire kiderül, hogy elkeverték Arkadij telefonszámát és ezért nem hozzák, nem hívnak :D Sikerült velük lebeszélni, hogy akkor délután 5-re legyen ott minden, különben sírás lesz a vége. Utána felhívtuk a gázost, hogy ő mikor szándékozik jönni, mert mi mennénk, mire közölte, hogy már volt és kész, van gáz. Megnéztük, tényleg volt... szólhatott volna, mert úgy volt mi is kellünk hozzá, azért lestük egész délelőtt. Időnként olyan bambák tudnak lenni, nem rosszindulatból ilyenek, egyszerűen nem jut eszébe, hogy nekem nem mindegy mikor jön. Délután elszáguldottunk a műszakis fiúkhoz , megvettünk a legfontosabbakat, plusz egy tévét, mert Arkadij anélkül nem tud élni, vagyis tud, csak nem akar, én meg nélküle nem akarok, úgyhogy inkább megvettük a sípládát. Utána rohantunk vissza, mert majdnem 5 óra, várjuk a bútorost... nem jön, 5 óra elmúlt, se telefon, se teherautó...negyed hatkor aztán végre befutott, de addigra már annyira elnyűgölődtünk, hogy nem álltunk neki szerelni semmit, inkább főztem kukoricát és lementünk a partra szülinapozni (itt szerettük el Max-et a 7 hónapos plüsskutyát a gazdájától).
Mai programként, mert olyan jól szervezek programot, elmentünk takarítani és pakolni a kislakásba. Szerencsére nem volt annyira redvás, de akkor vagyok nyugodt, ha mindent magam letakarítok, és bár vakarni nem kellett a koszt, azért mire mindent végigtörölgettem kívül-belül-alul-felül, addigra tele lett a puttonyom rendesen. Még szőnyeget is pucoltam, bár alapból nem tűnt mocskosnak, de azért a szuper porszívó, amit tegnap szereztünk felszedett 2 marék állatszőrt. Porszívás után szétszórtam rajta a tisztító port ( 13 AUD a Colesban) szétpacsmagoltam egy partvissal és vártam 20 percet, majd szivornya megint. Szemmel látható a változás és nem mellesleg finom illata lett a szőnyegnek. Megtettem, amit olcsón meglehetett :)
Amíg én a szőnyegekkel harcoltam és a 20 perces szünetekben a konyhaszekrényeket mostam, addig Arkadij hős volt, ablakot pucolt, meg bútort szerelt. Valahogy az IKEA leírásai most egy kissé kuszák voltak, az ágykerettel nagyon megharcoltunk, mire összekalapáltuk, többször szét kellett szedni, nem volt egyértelmű a rajz. Hála az égnek kész van, ha ügyesek vagyunk holnap már ott alszunk :)
Délután befutottak a jófiúk is, bekötötték nekem a mosógépet meg a hűtőt (mondjuk azt csak be kellett dugni a falba :D ) és kiderült, hogy az egyikük egy magyar bácsi volt, aki '56-ban jött a szüleivel. Milyen kicsi a világ, tökre megörültünk neki, nagyon kedves volt, úgy láttam ő is örül nekünk, hogy magyarokkal találkozott :)
Viszont a nappali bútorunkat valaki elhappolta előlünk, nem is értem amúgy, mert a gumtree-n találtam egy tök jónak tűnőt, mondta a faszi, aki árulta, hogy fél 5 után mehetünk megnézni, mert addig dolgozik, erre 4-kor írt egy sms-t, hogy eladta. Hát ezt most hogy?? Mondjuk legalább időben szólt, hogy ne menjünk, de azért mégiscsak na. Most a tévé a nappali egyetlen berendezése, amit lehet a földről nézni :D
Hát így. El vagyunk rohadtul fáradozva.
2014. február 7., péntek
Címkék:
Ausztrália,
szervezkedés,
vásárlás
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)




6 kedveske:
Nem is csak nekem kellett a tévé. :P
Jó jó :P
Istenem Andris, IKEA bútort szereltél? Ej de ott lettem volna! Bár ahogy olvastam Eszter leírását, magam előtt láttalak, ahogy küzdesz!
És végezetül: maxi riszpekt, hogy csak megcsináltad!
MOndom én, no para, minden menni fog!
Nagyon szorgos volt, és lelkes, ahhoz képest, hogy az ágykeretnél nem sok hiányzott, hogy kivágjam az utcára :D
Kitartást, sok a munka de megéri. :)
Azért azt a bútor szerelést megnéztem volna. :) Bár végül megcsinálta, szóval elismerésem. :)
Csak így tovább! Aztán ha kész mutassatok képeket róla.
Ügyesek voltatok!
Ebből az Andis gyerekből meg még asztalos lesz a végén, bárki meglássa! :-)
Üdv:
Norbi
Megjegyzés küldése