2014. július 4., péntek
Rohanni haza, és várni másfél órát a villanyszerelőre, aki nem is ma jön... priceless.
Kicsit szétszórtak vagyunk mostanában. Szerdán bementünk együtt a fodrászhoz hazafelé jövet, Arkadij szeretett volna hajvágást, már vagy 4x-5x volt ennél a csajszinál. Azt, hogy mely napokon rendel, még mindig képtelenek vagyunk megjegyezni, de kivételesen jókor estünk be. Aznap már nincs szabad hely, másnap van, ekkor, ekkor, ekkor. Jó, Arkadij rábólint a legkésőbbi időpontra... nézem, valami nem oké... hát a csütörtök rövid nap, 13-kor végez, nehogymár negyed 6-ra jöjjön vissza... jó, akkor legyen három... de miért három, ha egykor végzel? Tényleg... mi a legkorábbi időpont? Kettő óra. Jó, akkor legyen az. Biztos? Biztos... Na lehet tippelni, hogy csütörtökön visszamentem-e délelőtt megkérdezni, hogy most akkor hányra is kell jönnie? :D Csak egy kicsit néztek hülyének, viszont azt legalább mosolyogva tette a kiscsaj, szóval no worries.
Ugyanez a sparky-val*. Elpukkant egy körte (nem tudom mi ez, nekem ez is körte) a konyhában, persze hogy az, amelyik a pult és a mosogató felett van, hogy délután már tök szar legyen mosogatni, vagy főzni, mert a többi fény a hátam mögül jön és hát úgy vacak na. Felhívtuk az ingatlanost, hogy mi cserélhetjük-e, hozzányúlhatok-e, akármi. Biztos túlreagáltuk, de én úgy voltam vele inkább tudjanak róla. Persze cseréljed, majd küldd a számlát, hogy mennyi volt az izzó. Elbattyogtam a nyusziboltba**, egymillió200ezer tökugyanolyan, de valamiben mégis más izzóból kiválasztottam a szerintem jót, majd azzal a biztos tudattal, hogy fél órán felül fényárban úszik a mosogató, hazaindultam. Itthon cserebere, vacakolás, konyhapultról fel le ugrálás... nem világít. Berakom fordítva is (bár nem hiszem, hogy ennek köze lenne hozzá, nem ceruzaelem) biztos, ami biztos alapon, nem világít. Kipróbáltam másik helyére betenni, ott világít, szóval az izzó működik és a típusa is jó. Ingatlanos leszervezte a villanyszerelőt, aki Arkadijjal beszélte meg, mikor jön, Arkadij viszont elfelejtette, hogy péntek 10, vagy hétfő 10, de most már a 10-ben sem biztos :D Mivel negyed 12 van, ezzel 2 lehetőséget ki is húzhatunk :D
Ma, jövök haza, jön egy kis platós autó, gyök kettővel, zúg, mint a rosseb, locsolgatja az út szélét. Előtte szakadt le az ég, nagyon fontos locsolgatni, de hát nem sokat foglalkoztam vele, locsoljon. Vacakolok a zárral, nem bírok bejönni a lakásba, megáll a locsolós mögöttem és hallózik belőle az ember. Odafordulok, hogy na ez jó lesz, maszkkal az arcán elkezd hozzám beszélni a zúgó-zörgő autóból valamit, valamilyen nyelven és néz rám felvont szemöldökkel. Visszakérdezek, hogy bocs, de nem értek semmit, megyek közelebb, akkor hangosabban megismétli, amit az előbb, továbbra se értek semmit, csak hogy miénk-e az a placc, amire mutogat. Miénk, hát. Mert akkor... és..., jó? Na, ennyit értettem, megvontam a vállam, jó, oké. Még hozzátettem óvatosan, hogy köszi, mire nyomott egy lájkot***, én meg végre ki tudtam nyitni a lakást és besurrantam, hogy igazából itthon se vagyok. Kiderült, hogy valami mérget és/vagy fertőtlenítőszert pocskol végig az utcán és jófejségből lepocskolta az előkert parlagon heverő részét, amit benőtt a dudva, kapott a senki földje egy gyomírtózást. Legalábbis az ablakból kukkolás szerint ez történt, biztosat nem tudok :D
Ilyen izgalmas kalandjaim vannak.
* villanyszerelő
** Bunnings, helyi Praktiker típusú barkácsbolt
*** felfelé mutató hüvelykujj ;)
Címkék:
Ausztrália,
bénáskodás,
locsogás
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)




1 kedveske:
A dudvás emberen nagyon nevettem :)
Megjegyzés küldése