Lassan átmegyek karácsonyi blogba, ez van, megint egy karácsonyos bejegyzés jön.

 Arkadij sulija mindig szervez valamit a diákoknak, ide-oda hurcibálják őket, bórkóstolás, városnézés, miegymás, lássanak világot, ennek a hurcibálásnak a programajánlóját hozta haza még november végén, hogy hátha találok benne valamit, ami érdekel. Hát hogyne, én ne találnék?!

Volt egy carols by candlelight című esemény, na mondom ez jó lesz, erre megyünk, bármi is az. A múlthéten vasárnap volt, szombaton Andi küldött egy üzit fb-on, hogy van valami vásár is a belvárosban, nem akarunk-e menni. Hogyne akarnánk! :D Pláne, hogy utána ott vagyunk az éneklésen is, tűzijátékon, szóval menjünk, persze.

Vasárnap be is vonatoztunk (a belvárosba nem igazán érdemes kocsival menni, mert parkolni nem lehet nagyjából sehol, ahol meg igen ott drága) előrelátóan vittünk magunkkal hentergős törölközőt és enni/innivalót, de a helyiek simán lenyomtak minket, mindjárt mondom.
Szóval megérkeztünk, belevetettük magunkat a vásári forgatagba, ami így, ebben a formában kacagtatóan erős kifejezés. A vásár 2 sornyi árusból állt, ezek egymásnak háttal párhuzamosan álltak, a sor végén egy kicsi tér szerűségen meg a kajás kocsik álltak körben. Kajás egységek mindenhol tucatjával állnak, éhen halni nem nagyon lehet, Arkadij is benevezett egy kürtös kalácsra, mert szerinte ez neki jár cserébe, hogy eljött velem karácsonyi programozni :D A kürtöst egy magyar pár csinálja, már pár éve már biztosan. Ahányszor találkozunk velük és odaállunk csevegni 3 szót, mindig rohadt nagy sor lesz mögöttünk, majd megkérdezem nem kell-e kamuvásárló nekik, ha üres a pult odamegyek :D Mint a szendvicsember, fellendítem a forgalmat.
A vásárt nagyjából egy óra alatt kivégeztük, mindent megkóstoltunk, megszagoltunk, lefényképeztünk, megbámultunk, aztán elbattyogtunk a koncert helyszínére, ami átlagos hétköznapon parkként funkcionál. 2-től volt nyitva a terület, mi kb 6-kor értünk oda, a koncert 8-kor kezdődött. Mikor odaértünk már nézegetni kellett, hogy mégis hova lehetne leülni, nem volt egyszerű. A fűre kék festékkel vonalakat húztak és a vonalak közötti négyzetekbe lehetett csak ülni, hogy a négyzetek között legyen közlekedéshez út. Ami baromi jó ötlet, mert nem más, földön fetrengőn kell átgázolni, ha a klotyihoz igyekszik az ember, hanem csak az útra kell kivergődni és onnan szabad a pálya. Na viszont így minden szabad területnek látszó helyről kiderült, hogy az bizony út, de aztán találtunk magunknak helyet. Úgy voltunk vele, hogy jó messzebb is, mert vannak kivetítők, a hangosítás príma, és mivel nem George Michael, vagy U2 koncira mentünk, így nagyjából mindegy is volt mi történik a színpadon, hallani úgyis halljuk.
Leterítettük a kis törcsinket, Andiék a pokrócukat és úgy éreztük magunkat, hogy na, ez igen, állatira felkészültünk a piknikeseményre, naptej, kalap, szendvics, víz. Szaros kis kezdők vagyunk, azt kell mondjam. A többség kis székekkel jött, főleg az idősebbek, napernyővel, vagy napsátorral, hűtőtáskával, pokrócokkal, párnákkal. A mikulássapka, agancsos hajpánt, karis póló, girland és fenyőfaizzó (ezek napelemesek, nem kell hozzájuk áram) alapfelszerelés, mindenkin megtalálható volt ez-vagy az, esetleg ezek mind :D Ugyanez volt a karácsonyi felvonuláson, ott nekünk is volt szerényen egy mikisapi, de ide nem hoztunk, nem gondoltam, hogy ez is ilyen beöltözős, na majd jövőre.

Nagyon vicces volt, mert jött utánunk egy másik csapat, gyerekkel, ők leterítettek egy akkora plédet, mint fél Brazilia (komolyan) a szélére egymás mellé feállították a kis strandszékeket, a székek mellé egy-egy hűtőtasi, a plédre meg kiszórtak kb 40 darab párnát és takarót. A hűtőtáskákból előkerült egy fél falunak elegendő enni és innivaló (nem szendvics, áá, fél grillcsirke, sültburi, saláta), a táskákból egy csomó játék és láthatóan rém jól elvoltak a kis saját outdoor nappalijukban :D Először furcsa volt, mert otthon semmi hasonlón nem jártam és valószínűleg hülyének is néztek volna, ha kipakolom a fél lakást, meg nem voltunk sose nagy piknikezősök se, nincs nagy rutinom az ilyesmiben. Tagadhatatlan viszont, hogy mivel órákat töltenek így el, nem árt a kényelem, este pedig igen hűs lett, szóval a takaró sem volt hülyeség (az előttünk fekvő lánycsapat hálózsákot hozott, mondom, hogy nem ma kezdték!). Hiába na, nyilván nem először voltak :) Az a tök jó, hogy itt ez normális, senkinek a szeme nem rebben (csak az enyém), nem tudsz olyan extrém lenni, hogy megbámuljanak. Jöhetsz rénszarvasjelmezben, karácsonyfaégőbe és girlandba tekerve szánt húzva magad után és senki még csak utánad se néz. Őrület :D
A koncert  hangulatos volt, különböző karácsonyi dalokat énekelgettek a színpadon, időnként a műsorvezető felszólította a tömeget, hogy mindenki emelje fel a gyertyáját (többnyire elektromos gyertyák, egy-egy igazi volt csak) az nagyon szép volt, amikor a sok kicsi fényt mindenki magasba emelte. Kicsit szürreális volt a melegben a sok mikulássapka és hogy az I'm dreaming of a white Christmas szólt, de azért fel lehet dolgozni az élményt.
Fél 10-kor volt egy rövid tűzijáték is, azt még megnéztük aztán hazaindultunk, hogy elérjük a 10-es vonatot. Tök jó volt, nagyon élveztem, és vérszemet is kaptam, kerítek valahonnan egy piknikpokrócot pár kinti párnát és a következő ilyenre már felkészülten megyünk :D