Hétfőn megszületett Livi kislánya, így szerdán nem tudtunk találkozni. Egyik szemem sír, a másik nevet. Egyrészt örülök, h megszületett a baba, mert cuki nagyon, meg Livi már vagy egy éve ezen pörög, h gyereket akar, másrészt viszont tökre szomorú is vagyok, mert így is nagyon nehéz volt a találkákat összehozni, hogy Dórinak már van egy gyereke (és nem mellesleg most várja a másodikat). Most már két kisgyerekes van a csapatban, hát nem tudom mikor fogunk találkozni, és hol, meg hogy... mindegy, majd kialakul idővel, csak ugye ki tudja mennyi időt vagyok még itthon.

Holnap megyek haza megbeszélni a lomissal, hogy akkor mennyiért vinné el a cuccokat, meg mikor. Ez a dolog is tökre nyomaszt, legyünk már túl rajta. Azt se tudom, hogy hogy fogjuk árulni, ki fog hazarohangálni az érdeklődők miatt, ha meg kiadjuk ingatlanosnak akkor az egy csomó pénz, meg ugye tök bizonytalan mikor megy el a lakás, és értelemszerűen szeretném, ha előbb elmenne, mint én :)

Annyi mindenen pörög még az agyam, de csak csapongok össze vissza, remélem holnap estére egy kicsit lenyugszom majd.