Egész héten itthon döglök valami kórsággal. A múlthéten se voltam jól, de akkor csak egy kis orrfolyással és egy kis kuckucolással elvoltam. Vasárnap már minden bajom volt, iszonyú szar volt a gyomrom, éjjel nem aludtam semmit a köhögéstől (durván elfajult), az egész éjszakát a kutyával és Harry Potterrel töltöttem a kanapén, úgyhogy kedden megnézettem magam egy orvossal. Semmi komoly bajom, kaptam a köhögésre gyógyszert, amitől sokkal jobban vagyok, úgyhogy holnap már mehetek is dolgozni, jaj de várom.

Viszont a kényszerszabadság alatt se voltunk tétlenek. Hétfőn elmentünk először is HIV szűrésre, a vízumhoz kell egy orvosi vizsgálat, annak része a szűrés. Soha életemben nem voltam még ilyesmin és nem is akarok többet menni. Rémes alakok voltak ott, és nővérkék sem voltak éppen a legkedvesebbek. Amikor kimondtuk a varázsszót, hogy vízumhoz kell, egyből normálisabbak lettek, h Arkadij nem drogos meleg fiú, és én nem vagyok drogos prosti. A nővér aki a vért levette viszont nagyon aranyos volt és profi, ezúton is köszönet neki :) Ma kell menni az eredményért, ez is jópofa, 14-14:30-ig lehet átvenni :D Csak ma, csak fél órában, kell vagy nem kell? :D
Vércsapolás után a Bűnügyi Nyilvántartóba mentünk, hogy hozzájussunk végre az erkölcsi bizonyítványunkhoz. Történt ugyanis, hogy 2012 decemberében megvettük a nyomtatványt, kitöltöttük, de mivel év végén iszonyú tömegek voltak a postán, nem adtuk fel, mondván ráér január elején. Rá is ért, csak arról elfelejtett tájékoztatni a postás kislány, aki eladta, h csak 2012-ben érvényes ez a nyomtatvány, mert január 1-tól új lesz. Ez még hagyján, de az a postás kislány is elfelejtett minket tájékoztatni, akinél feladtuk január 2-án, hogy ez bizony már rohadtul nem érvényes. Vártunk 2 hetet, mire nekem jött egy levél, amiben megírta a hivatal, hogy hát bizony bizony régi nyomtatványt adtunk be, de legalább az ára nem vész el, hurrá. Még jó :) Na mindegy, bementünk, hogy akkor sürgősséggel sos állítsanak ki egy erkölcsi bizit. Jó, persze, menjünk el a postára, kérjünk új nyomtatványt, töltsük ki, fizessük be, a csekket ragasszuk rá, írjuk alá, jöjjünk vissza, üljünk sorba. Ettől kész vagyok, hogy ilyenek miatt miért nem lehet egy pénztárt csinálni és ott befizetni, minek postára menni, minek kitölteni még egy nyomtatványt, ha a régin úgyis ott vannak az adataink?? Jaj... Viszont ennek is jó vége lett, mert az ügyintéző nagyon rendes volt és tündér, azonnal gyártott nekünk egy bizit (ha ez 3 perc, és 2 kattintás, akkor miért van szükség a postás körre, még mindig nem értem, minek feladni és várni 2 hetet??). Utána Arkadij hazaszállított, majd ő elvágtatott dolgozni, meg beadni Csabáéknak a papírt. (Az meg már tényleg csak zárójeles megjegyzés és tényleg pusztán költői, de miért nem lehet ez is olyan, mint az anyakönyvi kivonat, 3 nyelven? Nem, nem spúr vagyok, csak tényleg nem értem ezeket a dolgokat, nem a fordítás ára miatt fogunk éhezni, de feleslegesen se szeretek fizetni valamiért.)
Délután kicsit pihengettem, angol házit írtam, majd elhúztam angolra. Kicsit ott már éreztem, hogy még nem vagyok 100%-os, fejemfájt, meg nyűgös voltam.

A kedd viszonylag eseménytelenül telt, délután jött a háziorvos, meghallgatta a tüdőmet, mondta hogy nincs bajom, felírt valami csodagyógyszert, amitől nem köhögtem végig az éjszakát, úgyhogy most olyan kisimult és kipihent vagyok, mint újkoromban :D