Iszonyat gyorsan telik az idő, és mégis cammog. Gyorsan telik, mert már két hete volt a szülinapom, és már február közepe van, és cammog, mert még mindig szörnyű messze van június.

A szülinapom hihetetlen viccesre sikerült, a kórházban a lányok úgy átvágtak, hogy még most se tértem magamhoz. Ebédnél ünnepeltünk, először eljátszották, hogy nem hoztak sütit, csak csipszet, meg sós rágcsát, amit én annyira nem szeretek, úgyhogy el is kedvetlenedtem azonnal, hogy nem képesek hozni egy szelet sütit a cukiból, pedig én mindenkinek sütök ha szülinapja van, persze azért igyekeztem jópofát vágni. Aztán mikor már totál elkámpicsorodtam beállítottak egy tortával, tüzijátékkal, énekelve :D Édesek voltak, kaptam tőlük névre szóló teáskanalat is, karácsony óta vágytam rá, és emlékeztek :) Meghatódtam nagyon az akciótól, szörnyen jól esett, és nem mellesleg elképesztően jó volt a torta :D
Délután angolra mentem, ahol szintén körbeköszöntöttek, pedig nem akartam nagydobra verni, de annyira faggatott a tanár, hogy mit vigyorgok mint a tök, hogy végül megmondtam. Angol után mentem az irodába felszedni Arkadijt, ahol ő, meg Csaba készültek a nap második átverésével, ugyanis azzal kábítottak, h rossz a kaputelefon és telefonáljak fel ha megérkeztem, mert le kell jönni kinyitni a kaput. Persze az egész arra ment ki, hogy legyen idejük a gyertyát a tortára tenni. Mikor felértem Csaba egy tejszínhabos epres krémmel töltött valamivel várt, amibe egy szál gyertya volt tűzve, úgy örültem neki, mint egy gyerek, és amíg azt tömtem magamba, addig beállított egy rendes tortával is, marcipánnal, gyertyával, mindennel. Már csak a lufi hiányzott, de nem vagyok telhetetlen, majd jövőre :D

Ezen kívül nagyjából eseménytelenül telt a múlthét, meg a mostani hét is, azt leszámítva persze, hogy kedden megjött a vízumunk. Edit hívta Arkadijt hajnalban, még aludtunk, iszonyúan megijedtünk, hogy hajnalban csörög a telefon (az eddig sose jelentett jót :D ), ráadásul Arkadij meg se ismerte Edit hangját, és félálomban értetlenkedett egy sort :D Mikor mondta, hogy jaaaj szia, nem ismertem meg a hangod, akkor esett le nekem is hogy ki az, és már kiabáltam hogy megjött a vízuuuuum ugyeee? :D Jaj annyira jó volt, erre várunk már egy éve :) Tudom, hogy ettől még nincs hol laknunk Au-ban, nincs munkánk, nincs keresetünk, nincs semmink, de tök jó, hogy mehetünk :D