2013. július 2., kedd
Tegnap szerencsésen visszaérkeztünk Sydneybe, zökkenőmentesen és fennakadás nélkül. Nagyon korán kiértünk, nem igazán tudtuk mennyi idő a bérelt kocsit amíg visszaveszik, hagyni akartunk rá időt bőven, ha valami gáz van. Mondjuk nagy gond nem lehetett, mert nem törtük össze, de sose csináltunk még ilyet :) Bár nem sokon múlt, hogy az utolsó pillanatban összetörjük a kocsit. Nagyon nézegettük, hogy hol lehet bemenni a kocsibérlő állomásra, mert a bódét megtaláltuk, de minden irányból behajtani tilos volt, vagy fal, vagy kerítés. Addig addig nézegettünk, hogy a körforgalomba jobbról mentünk be és persze jöttek szembe :D Néztek nagyon ők is, meg mi is, hogy itt ez most mi, meg nem értettük, hogy a kijáratok szöge valahogy nem stimmel :D Megijedtünk azért, de inkább vicces volt, és szerencsére mindenki lassan ment, nem lett baj :) Tiszta hülyeség, hogy 10 napot baki nélkül lenyomott Arkadij, csak párszor törölt ablakot, aztán az utolsó 10 méteren benézzük mindketten a körforgalmat. Aztán persze sikerült leadni a kocsit, kb 5 perc alatt.
A reptéren éppen ordítottam az egyik boltban Arkadijnak, hogy nézd ezt, de kurva aranyos, amikor hallom, hogy köszön valaki... sziasztok :) Óó anyám, ez olyan jellemző, hogy a káromkodásra azonnal felel egy magyar, pedig eddig nem találkoztunk senkivel így az utcán :D Aranyos volt, kicsit csevegtünk, hogy ki honnan-merre, aztán ő balra, mi meg mélyebbre a boltba. Tök rendes volt, mert később visszajött értünk, hogy megadja az emil címét, hogy ha jövünk vissza és bármiben tud segíteni, vagy akármi kínunk van, akkor hívjuk nyugodtan. Az ilyen dolgoknak úgy tudok örülni mindig.
A repülőút visszafelé elég gyorsan eltelt, kicsit én szomorkáztam, hiányozni fog a tengerpart nagyon, de vigasztalom magam, hogy jövünk még.
A reptérre kijöttek értünk Csabáék, gyorsan elszaladtunk vásárolni, ettünk, élménybeszámoltunk, örültünk egymásnak, aztán alvás, végre normális ágyon :D Az előző is jó volt, de azon úgy éreztem magam, mintha valami trambulinon aludnék, ha Arkadij megfordult én pattogtam le a másik oldalon az ágyról.

Mára nincs nagyon program, főzni szeretnék valami normálisat, nagyon vágyom a házi kosztra.

0 kedveske:

 

Blog Template by BloggerCandy.com