Eddig nem voltam különösebben egy nagy húsvétoló, de idén elkapott valami húsvéti láz. Csütörtökön elmentem a Vásárcsarnokba, hogy szerezzek sonkát, mert anyósom idén nem akart főzni, azt mondta, neki van a fagyasztóban egy sonkája, azt fogja főzni, enni, abból ad, ha kérek. Nem kértem, egyszer ettem fagyasztott, majd kiolvasztott sonkát, mint a vizes szivacs, olyan volt, köszönöm, nem kérek.
Szóval így esett, hogy elkeveredtem a piacra, ahol olyan nyüzsgés, sürgés-forgás, sonkaözön volt, hogy azt sem tudtam merre vagyok arccal előre. Sikerült megőrizni az épelméjűségemet, viszonylag hamar magamhoz ragadtam a zsákmányt, majd pánikszerűen távoztam, de már késő volt. Hazafelé tojásfestésen, répatortán, fonott kalácson és locsolkodáson járt az eszem.
Tegnap kigányoltam a lakást, tojásfát díszítettem, sonkát főztem, kalácsot dagasztottam, fontam, majd sütőben felejtettem :D Nem kozmált oda, csak kicsit sötétebb lett a vártnál, viszont cserébe legalább finom, úgyhogy nagy kár nem ért. Ma tojást festek, és répatortát sütök, a kettő között pedig a tojásfámat csodálom :D
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 kedveske:
Pantheeeer! Azta, de jó, hogy idetaláltam. Barbinál jártam és valamiért úgy éreztem rá kell kattintanom a nevedre. És láss csodát, sikerrel jártam. :) Nagyon örülök, hogy újra írsz. Igaz én sem jeleskedtem mostanság a blogolásban, de újult erővel... :)
Van egy új blogom is, ha van kedved olvasni és küldesz egy email címet küldök meghívót. :)
Szia! Örülök, hogy idetaláltál :) Igazából mindig írtam, csak volt egy nagyon nyomi időszakom, amikor inkább nem volt publikus amiket gondoltam a világról :)
Van kedvem olvasni, hogy ne lenne, a szotyolakukacgmailpontcom ímélre tudsz írni :)
Megjegyzés küldése